Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. Napfogyatkozás Ezért kellett Pálffy Istvánnak távoznia. Stumpf András, Heti Válasz, 2008. március 6. Részlet a cikkbõl. Hullanak a fejek a köztévében: a Napkelte mûsorvezetõi után Pálffy István híradós is lekerült a képernyõrõl - a hivatalos szöveggel ellentétben nem önszántából, hanem a Heti Válasznak adott interjúja miatt. Rudi Zoltán már minden bizonnyal összecsomagolta személyes tárgyait: négy év után a héten távozik a Magyar Televízió elnöki székébõl. Nyugati közszolgálati tévék esetében persze egy efféle hír nem lenne különösebben érdekes, a hazai viszonyok közepette azonban állítható: Rudi teljesítménye önmagában is bravúros. Kitöltötte ugyanis mandátumát - erre õelõtte nem volt még példa a köztelevízió rendszerváltás utáni történetében. Noha menesztésének híre többször felvetõdött, mindig ellenlábasai húzták a rövidebbet. Elég ereje volt például ahhoz, hogy 2005-ben az õt bíráló, erõs politikai hátszéllel bíró Friderikusz Sándor talpára útilaput kössön, és az sem kerülte el a figyelmét, hogy amikor a szükség úgy hozta, alelnökeitõl - például Simon Andrástól - is megválva biztosítsa nélkülözhetetlenségének feltételeit. Még ma sem tudni, ki veszi át az idén 34 milliárd forintos intézmény vezetését májusig. Akkor ugyanis - a februári, eredménytelenül végzõdött elnöki pályázat után - újra összeül a tévékuratórium, hogy kiválasszon valakit az intézmény élére. Hullottak a fejek Egy már most biztos: Rudi Zoltán másodszor is a pályázók között lesz. Mi több, kuratóriumi forrásaink szerint "jobb híján" még esélye is lehet. Arra ugyanis, hogy a kormánypárti és ellenzéki kurátorok mindenkinek megfelelõ személyt találjanak, a jelenlegi politikai környezetben csekély az esély. Mivel tehát a meccs még nem lefutott, a Rudi-elnökség utolsó napjaiban történtek is egyértelmû értelmezéseket kaptak a sajtóban: egyrészt a Gyárfás Tamás cége által készített Napkeltében hullottak a fejek, de múlt héten Pálffy István híradósról is kiderült, hogy "saját kérésére" féléves, fizetés nélküli szabadságra megy. Szárnyra is kapott az értelmezés, mely szerint Rudi tisztogatást hajtott végre, gesztust téve a jobb- és a baloldalnak egyaránt. És az események ezt a látszatot is támasztották alá. Elég csak arra gondolni, hogy Szalai Annamária, a Fidesz ORTT-delegáltja néhány hete lapunknak épp a Napkeltével indokolta, miért elfogadhatatlan számukra a Rudi vezette köztévé. Emlékezetes továbbá, az ellenzéki párt politikusai 2006 õsze óta nem teszik tiszteletüket a mûsorban, hogy - amint akkor Semjén Zsolt KDNP-elnök fogalmazott - "Orosz úr és Aczél úr nyugodtan fejthesse ki agitprop tevékenységét". Mára azonban sem Orosz József, múlt héttõl pedig már Aczél Endre sem vezetheti a reggeli mûsort, sõt Bánó Andrástól is kénytelen volt elbúcsúzni az MTV képernyõje elõtt ébredezõ nagyérdemû. (Értesüléseink szerint a Fidesz mégsem tervezi a gyors visszatérést.) Egyszerre két csatornán A képernyõn az év végéig biztosan maradó - eddig szól Gyárfás szerzõdése -, máig legnézettebb reggeli mûsor szétbombázása azonban nem a múlt héten, hanem egy éve kezdõdött. A Napkelte ekkor került a Hír Fõszerkesztõségtõl a Dobos Menyhért vezette Közéleti Fõszerkesztõség alá. (Értesüléseink szerint az akkor új hírigazgató, Kert Attila csak azzal a feltétellel vállalta a tisztséget, ha a politikailag és szakmailag egyaránt problémás, finoman szólva is megosztó mûsor nem az õ felügyelete alá tartozik.) Dobos ekkor kezdte firtatni azokat az összeférhetetlenségeket, amelyek felett éveken át szemet hunyt a tévé vezetése. Szeptemberre aztán a vizsgálatok megállapították, amit addig is láthatott mindenki a két szemével, s megszületett az ítélet: a Klub Rádióban mûsort vezetõ Orosz József, Aczél Endre és Bakács Tibor nem lehet mindkét csatornán. Ehhez kellett a kuratórium döntése is, amely szerint nem csak a vetélytárs tévécsatornákon végzett munka összeférhetetlen az MTV képernyõjén való szerepléssel. A teljes cikk itt olvasható Stumpf András Napfogyatkozás. Ezért kellett Pálffy Istvánnak távoznia. Heti Válasz, 2008. március 6.